D�jlovagl�s

A d�jlovagl�s a lovassport egyik legfontosabb r�sze. �ltal�nos alapelvei az �kori g�r�g kult�r�ig ny�lnak vissza, a modern d�jlovagl�s gy�kerei a renesz�nszban keresend�k. 1532-ben Federico Grisone alap�tott egy lovas akad�mi�t, ahol lovakat iskol�ztak, hogy �sszetett �s l�tv�nyos mozdulatokat tanuljanak.

A sport hihetetlen�l n�pszer� lett a nemess�g k�reiben eg�sz Eur�p�ban, �s ebb�l a cirkusszer� iskol�b�l alakult ki a mai d�jlovagl� sport�g. A d�jlovagl�s 1912-ben szerepelt el�sz�r olimpiai sport�gk�nt.
A lovas feladata, hogy a lovat a lehet� legfinomabb mozg�sra tan�tsa. A lovasiskola a term�szetes mozdulatok �s jellemz�k hat�rait feszegeti.
Az a l�, amelyik j�l mozog, olyan t�k�letes egyens�lyban van, szinte lebeg, mindezt k�nnyed, laza l�bakkal. Azt a benyom�st kelti, hogy a l� mindent mag�t�l, saj�t akarat�b�l csin�l. Ezt csak �gy lehet el�rni, hogy a l� azonnal reag�l minden seg�ts�gre, amit a lovast�l kap.
Azoknak, akik d�jlovagl�sra adj�k a fej�ket, nemcsak elhat�roz�s kell, hogy megfelel� m�don lovagolj�k �s tan�tj�k a lovukat, hanem elsz�nts�g �s fegyelem, hogy fejlessz�k saj�t lovastud�sukat, �s k�szek legyenek magas szintre fejleszteni azt.