D�jugrat�s

A d�jugrat�s viszonylag �jkelet� a lovassportok k�z�tt. Az ugrat�s fontos szerepet t�lt�tt be a lovass�g gyakorlataiban, �s a lovas vad�szatokon is, a terept�rgyak lek�zd�se miatt. Az els� hivatalos d�jugrat� versenyt Dublinban tartott�k 1864-ben, de a d�jugrat�s csak 1912-ben v�lt olimpiai sport�gg�. A port�g alapjait Frederico Caprilli fektette le (1868-1907). z olasz lovas szakember kifejlesztett egy �j �l�sm�dot, amelyben a lovas ugr�skor egy�tt mozog a l�val. Ezt el�rehozott �l�snek nevezik.

A legt�bb l� a term�szetben vagy szabadon fut�s k�zben boldogan ugrik, �s alapvet�en j� ugr�k is. Viszont az ugr�s bonyolultabb� v�lik, amikor lovas �l a h�tukon, mert a plusz s�llyal is sz�molniuk kell az egyens�ly megtart�sakor. Ez�rt a l�nak �s lovasnak csapatk�nt kell egy�tt dolgoznia. A lovasnak arra kell t�rekednie, hogy a s�ly�val min�l kev�sb� akad�lyozza a lovat. Emellett j�l kell felm�rnie az akad�ly el�tti t�vols�got, hogy a megfelel� m�don ir�ny�tsa oda a lovat. N�h�ny lovasnak ez jobban megy, mint m�soknak, �s n�h�ny l� pontosabban �rzi az elugr�s pillanat�t, mint a t�bbi. A term�szetes ugr�k�pess�g sok ugr�gyakorlattal fejleszthet�.