Andalz
Mony 2007.01.25. 18:57
-->
Andalz

A modern andalziai a spanyol l, leszrmazottja, mely az arab s berber mellett a legnagyobb hatst gyakorolta a vilg ltenysztsre. A XIX. szzadig Eurpa els szm kedvenc lova volt. A renesznsz klasszikus lovasiskolban spanyol lovakon ltek. A bcsi spanyol-iskolban is - mint a neve is jelzi - spanyol lovakat hasznltak. A hres lipicai is spanyol lovaktl szrmazik, melyket a XVI. szzadban hoztak be Spanyolorszgbl a szlovniai Lipicra. A spanyol l majd minden fajta kialakulsban szerepet jtszott, s szmos amerikai llomny is bellk szrmazik.
Tenyszts
Az Andalz tenyszts kzpontja Jerez de la Frontera, Cordoba s Sevilla voltak, ahol krathauzi szerzetesek irnytottk a fajta alakulst. A spanyol l felteheten az shonos, a tarpnnal rokon sorraia s a berber hdtk lovainak keverkbl szrmazik.

Jellemz tulajdonsgok:
Az andalziaira jellemz, hogy nemes megjelens s br nem gyors, de atltikus, szeret menni. A fej nemes, jellegzetes kosfej alakuls, a srny s a farok szrei hosszak, dsak s gyakran hullmosak.
Marmagassg: 160 cm.
A fajta kialakulsa: Berber= ert, tzessget, btor termszetet, letert rktett. Sorraia= A ,,primitv" sllomny kemynsget, kitartst adott.
Sznek: Pej, szrke
Hazsnosts: htasl
Krnyezet: meleg ghajlat
Eredet: Jgkorszak eltt
Jellege: melegvr

|