Marmagass�ga: 140 cm Test�hez k�pest feje viszonylag nagy. Kerek nyak, t�rzs, viszonylag s�lyos v�llak, �s cs�p�, sz�p, r�vid, �s er�s v�gtagok, �s kicsi pat�k. Sz�n�k nagyon v�ltozatos volt. Eredet�k a berber lovakra vezethet� vissza, melyek a 8. sz�zadban ker�ltek Spanyolorsz�gba. A XVI. sz�zadi spanyol h�d�t�k berber, arab �s andal�z kever�kkel r�m�tett�k meg a lovat m�g nem l�tott indi�nokat, akik kezdetben jobb sz� h�j�n nagy kuty�nak nevezt�k a h�tasokat. Hab�r kezdetben – a f�lelmetes hat�s min�l tov�bbi fenntart�sa v�gett – eltiltott�k a �shonos indi�nokat a lovagl�st�l, a l� id�vel alapvet�en megv�ltoztatta az �szak-amerikai indi�nok �let�t. Csak�gy, mint a kelet-eur�pai �s k�z�p-�zsiai nom�d n�pekn�l, az indi�nokn�l is f� h�zi�llatt� v�lt a l�, amely seg�ts�g�vel hat�konyabb harcosokk� �s vad�szokk� v�lhattak, �thidalhat�ak voltak a f�ves pr�ri hatalmas t�vols�gai. Az indi�nok „n�pi sportj�v�” v�lt a l�tolvajl�s, a csik� harcosok az elk�t�tt parip�kkal bizony�thatt�k r�termetts�g�ket. Az indi�n p�ni nem volt sz�p, de sz�v�s volt, �s er�s, ugyanakkor gyorsabb volt a feh�r ember lov�n�l. A polg�rh�bor� ut�ni indi�n h�bor�k sor�n a feh�r r�j�ttek, hogy a leghat�konyabb fegyver ellen�k – a t�pl�l�kul szolg�l� b�l�nyek kiirt�sa mellett – a mozg�konys�gukat �s harck�zs�g�ket biztos�t� lovak lem�sz�rl�sa lehet. Ennek v�gzetes hat�sa volt az indi�n p�nikra n�zve, csak maradv�nyai maradtak fenn a rezerv�tumokban, k�zt�k a feketel�bak f�ldj�n.