Marmagass�ga: 150-170 cm Atl�tikus testfel�p�t�s�, v�ltozatos m�ret� lovak. Szinte minden testi jelleg�re igaz jelz� az, hogy hossz�: nyaka, marja, h�ta, fara, l�ba, cs�dje. T�lnyom�r�szt pej sz�n�, de viszonylag gyakori a s�rga, fekete �s sz�rke sz�nv�ltozata is. Az angol teliv�rfajta kialakul�sa a XVII-XVIII. sz�zadig ny�lik vissza. Akkoriban m�r n�pszer�ek voltak a lovasversenyek, ahol a farmerek parip�i rendszeresen megm�rk�ztek egym�ssal. A gazdagabbak kifejezetten versenyre kezdtek el teny�szteni lovakat. Az �si angol fajt�k rendk�v�l kitart�ak, de kev�sb� gyorsak voltak, ez�rt keresztezt�k �ket a rendk�v�l gyors arab teliv�rekkel. Ebben a nemes�t�si versenyben sz�letett meg a vil�g leggyorsabb v�gt�z�ja, az angol teliv�r. Az angol teliv�r �sei a Nagy-Britanni�ban a XIV. sz�zadt�l honos galloway, azaz kelta p�ni kanc�k, �s keletr�l behozott keleti, arab m�nek voltak. Az angol teliv�r kialakul�s�ban h�rom m�n, Byerley Turk, Darley Arabian �s Godolphin Arabian j�tszotta a legnagyobb szerepet. Tulajdonk�ppen t�l�k sz�rmaztathat� az �sszes ma �l� angol teliv�r. Az angol teliv�r t�rzsk�nyvez�s�nek szab�lyai igen szigor�ak. 1793-ban James Weatherby �ll�totta �ssze a GENERAL STUDBOOK-ot, azaz az angol m�nesk�nyvet, �gy csak az a l� min�s�lhet angol teliv�rnek, amelyik a k�nyvben felt�ntetett 237 kanca �s 169 m�n valamelyik�nek a lesz�rmazottja. A fajta magyarorsz�gi teny�szt�s�nek megind�t�sa els�sorban Sz�chenyi Istv�n �s Wessel�nyi Mikl�s nev�hez f�z�dik .A magyar teliv�rteny�szt�st vil�gh�r�v� tette az 1874-ben sz�letett KINCSEM, akinek vil�grekordj�t az�ta sem d�nt�tte meg senki : 54 versenyen 54 gy�zelem. Az angol teliv�r nemcsak a l�versenyp�ly�kon, hanem - els�sorban kiv�l� mozg�s�nak �s ugr�k�pess�g�nek k�sz�nhet�en - a lovassportok k�l�nb�z� �gaiban is kiv�l�.