Marmagass�ga: 140-150 cm Legink�bb sz�rke sz�n�ek, de ritk�n el�fordulhat s�rga sz�nv�ltozata is. B�r alkatra nem tetszet�s, kitart� �s er�s l�. Az els�sorban h�tasl�k�nt hasznos�tott fajt�t �get�sre nem haszn�lj�k, mert nagyon r�z�s. Viszont j�r�sa, �s v�gt�ja t�rt nyer�. Feje nagy, durva, nyaka r�vid. Er�s testfel�p�t�s�. Lapock�ja egyenes, meredek. A far er�s, csapott, a farok m�lyen t�z�tt. V�gtagjai szab�lyosak, a pat�ja er�s, sz�les. A d�l-franciaorsz�gi Camargue mocsaras vid�k�r�l sz�rmazik, ahol m�g ma is f�lvadon �lnek a csapatai. A l�pos, kev�s f�v� �s ny�ron rendk�v�l meleg vid�ken alakult ki ez a kis m�ret�, de igen er�teljes �s sz�v�s l�fajta. A melegv�r� fajta sz�rmaz�s�ra m�g ma sem tiszt�zott. Sokak szerint a prehisztorikus vadlovak lesz�rmazottja. Az i.e. 17.000-b�l sz�rmaz� vadl� leletek (amely lovakat a Lascaux-barlang rajzai �leth�en �br�zolnak) mindenesetre nagyfok� hasonl�s�got mutatnak a Camargue lovak anat�miai jellegeivel. Felt�telezhet� az arab lovakkal val� kevered�s is. A szarac�nok ugyanis a 8. sz�zadban r�vid id�re uralt�k D�l-Franciaorsz�got, �s a felt�telez�sek szerint az �ltaluk hozott m�nek keveredhettek a helyi kanc�kkal. A fajt�t hivatalosan 1968-ban ismert�k el. A f�lvadon �l� csapatai egy kifejlett cs�d�rb�l, annak kanc�ib�l �s ut�daib�l �llnak. A fiatal cs�d�r�k aggleg�ny-csoportokba �llnak �ssze, miut�n a vez�r el�zi �ket. Mikor el�g er�ss� v�lnak, a fiatal cs�d�r�k k�s�rletet tesznek egy h�rem megh�d�t�s�ra. Az uralom�rt foly� igen heves, a cs�d�r�k harap�sokkal �s r�g�sokkal k�zdenek. A kanc�k egy �vben egyszer fogamz�k�pesek, �ltal�ban k�s� tavasszal. A csik�ja 11-13 h�nap m�lva sz�letik meg, a k�vetkez� tavasszal. Az els� h�napokban rendk�v�l agressz�ven v�delmezi ut�d�t. Ha a k�vetkez� h�napban vemhes lesz az anya, akkor csak 10 h�napos kor�ig neveli a csik�j�t, ha nem, akkor ak�r 2 �ves korig is szoptathatja. A kanc�k 18 h�napos korukban, a cs�d�r�k 1-2 �ves korukban v�llnak ivar�rett�. �ltal�ban 20-25 �vig �lnek. A Camargue l� kiv�l� munkaer�, a lovas p�sztorok kedvelt fajt�ja. A teny�szt�knek kev�s munk�ja van vel�k, egyszer�en csak hagyj�k a kiv�lasztott cs�d�rt szabadon p�rzani. A helybeli farmerek minden �vben felt�rk�pezik a szaporulatot, az egy �ves csik�kat lassz�val megfogj�k, �s megjel�lik. A fiatal lovat 3-4 �ves kor�ban kezdik bet�rni, nyereg al� szoktatni.